Dr. Darvai

Szerző: Bálint F Gyula | Fotó: TR Motorsport, DuEn és a szerző

A magyar gyorsasági autósport szerencsére nem szűkölködik női autóversenyzőkben. Átfutottam a 2006-os eredménylistát, tavaly 20 női kéz forgatta különböző versenyautók volánját az Autós Gyorsasági Országos Bajnokság futamain. A kezek tulajdonosai közül az októberi zárófutamon első versenyét futott Dr. Darvai Tündével beszélgettem egy kávé mellett.

G: Az októberi hungaroringi verseny után "berobbantál" a magyar gyorsasági autóversenyzéssel foglalkozó on-line médiába. Egyre másra jelentek meg a rólad szóló hírek a különböző internetes szaklapokon és most a Gyorsasági és Gokart Magazin is beáll a sorba. Kezdjük az elején. Emlékeid szerint mikortól datálódik az autók, autósport iránti érdeklődésed?
T: Mindenképpen a gyerekkoromra vezethető vissza, emlékeim szerint mindig is megvolt bennem ez az autók iránti rajongás, kezdve azzal, hogy mint nagyon sok gyereknek, nekem is volt az a - azt hiszem Moszkovics típusú - pedállal hajtható járművecske, amivel a járdán tekertem. Ezt követően figyelemmel követtem mindent, ami az autókhoz kapcsolódott. Így az autóversenyeket is, természetesen a Forma 1-et is beleértve. Amióta a Hungaroring megépült és kijutottam az első versenyek egyikére, csak fokozódott a rajongásom az autóversenyzés iránt. 17. évesen megszereztem a jogosítványomat, és kezdődtek az országúti száguldások. Szerencsére ezt mára már kinőttem.

G: Életünk tele van sztereotípiákkal. Mindezt, amit elmondtál teljesen normálisnak, szokványosnak tekintjük ... egy fiú esetében. Egy lány esetében ez meglepő…
T: Meglepő, de ez valahogy egy velem született, megmagyarázhatatlan autók iránti szenvedély, teljesen mindegy hogy utcai vagy versenyautóról van szó. Ugyanakkor, ha jól megfigyeljük, egyre több hölgy található az autóversenyzés közelében. Gondolok itt például a női navigátorokra a rally versenyeken.

G: Mondhatjuk azt, hogy az autóversenyzés irányába vezető utad tudatosan van felépítve?
T: Semmiképpen sem. A versenyzőiskola keretében teljesült az a kívánság, hogy autózhassak a Hungaroringen. Innen már egyértelmű volt a következő cél, elindulni egy versenyen. Gondolom kitalálod a következő ábrándot: versenyezni egy teljes bajnoki szezonban.

G: Terveimmel ellentétben gyorsan eljutottunk napjainkhoz. Visszaugranék egy pár évet az időben. Kisvárdán a Bessenyei György Gimnáziumban érettségiztél, utána a jogi egyetem következett, és ha jól tudom modellkedtél is.
T: Igen, a tanulmányaim mellett próbáltam igyekeztem benzinköltségem finanszírozására gyűjteni. Amikor időm engedte és nem voltak vizsgáim, akkor modellkedtem is és ennek kapcsán elég sokat voltam külföldön, de miután elkezdtem dolgozni, ennek vége szakadt.

G: De a kemény munka mellett mindig maradt idő az extrémebbnél-extrémebb tevékenységekre: wakeboard, sziklamászás, búvárkodás, vitorlázó repülés, sárkányrepülés, ballonozás - olvastam a formula.hu oldalon. Ezek hogy jöttek be a képbe?
T: Ez is velemszületett érdeklődés, kipróbálni minden olyan dolgot, ami kicsit veszélyesnek mondott, vagy valamilyen formában benne van a sebesség, vagy az átlagosnál kicsivel magasabb nehézségi fokozat. Majdnem mondhatnám azt is, hogy volt egy listám, amin olyan dolgok szerepeltek, amiket mindenképp szerettem volna megtapasztalni.

G: Ezek szerint az autósport is rajta volt ezen a képzeletbeli listán...
T: Igen, természetesen rajta volt a listán (nevet). Igazából a gokart volt az, amiben a vezetés iránti szenvedélyt ki tudtam élni, illetve a vízi sportok, amelyekre nyáron próbálok időt szakítani.


A cikk még nem ért véget, lapozz!