Házastársak a versenypályán

Szerző: Sólyom Csanád | Fotó: Bálint F Gyula

Egyesek olyan szerencsés helyzetben vannak, hogy a munkájuk és a hobbijuk szinte azonos, és ezt nagyon élvezik. Walter Csaba és Walterné Dancsó Adrienn, egy éve házasok, mindketten a Hungaroringen dolgoznak, és mindketten ott vannak a gyorsasági bajnokság versenyein, és egymásért izgulnak? Erről a különleges, nem mindennapi életről meséltek nekünk egy esős délután, a Hungaroring boxutcájában.

Kezdetek, magánélet

Adrienn: Sokan azt hiszik, hogy mi itt ismerkedtünk meg a pályán, vagy a versenyzés, az autózás hozott minket össze, pedig ennél sokkal egyszerűbb a dolog. Amikor beindult a netezés és a csetelés, akkor én rákattintottam egy névre, ami Csabit takarta, azt sem tudtam ki ő, és ez fordítva is igaz volt? aztán az első randi óta gyakorlatilag együtt vagyunk. Szóval semmilyen autósportos összefonódás nem volt, az csak egy plusz, hogy őt ennyire érdekli ez a tevékenység, és van is tehetsége hozzá, úgy gondolom. Egyébként nem igaz, hogy állandóan együtt vagyunk, sokat jár sportolni, én is próbálok amennyit csak lehet az autósporton kívüli hobbimnak élni. A munka egyértelműen összeköt minket, és kitölti az életünket, nincs igazán sok szabadidőnk, de az autósport nekünk egy olyan kikapcsolódás, amit nagyon jó együtt csinálni, mert meg tudjuk osztani az élményeinket úgy egymással, hogy értjük miről beszél a másik. Ez lehet sokaknak hátrány, de nekünk nincsenek gondjaink.

Kezdetek, versenyzés

Csaba: 2002-ben kezdődött a versenyzőiskola, a legelső kurzus 2002 áprilisában volt, és azon tanulóként ültem a padokban. Ez volt a versenyzőiskola próbaéve, amikor elkészült a tematika és az oktatási rendszer, én lényegében a próbakurzuson vettem részt, és jó eredménnyel sikerült befejeznem, a leggyorsabb voltam az akkori tanoncok közül.
2002-ben aztán elkezdtem az Astrával az ?Élményszerző autózás? című programon részt venni, és elég sok kört mentem a Hungaroringen, majd részt vettem az őszi, szezonzáró futamon, ami az első versenyem volt. 2004-ben közösen mentünk az Astra Kupában, a következő évben pedig mindössze az utolsó versenyen a megbetegedő Liscsinszky Olga helyére ugrottam be, és azon a versenyen 3. lettem. 2006-ban mindketten teljes szezont mentünk, nem hiányoztunk egyetlen versenyről sem. Akkor már nem egy kategóriában csatáztunk, Adri Astrával én pedig BMW-vel mentem.

Adrienn: 2003-ban végeztem el az iskolát, szintén így indult a dolog. Persze én már gyerekkorom óta itt vagyok az apukámnak köszönhetően, 1986-tól, amikor megnyitott a Hungaroring. Igaz, álmomban nem gondoltam, hogy egyszer benn fogok ülni egy versenyautóban. Nincsen semmilyen előéletem, nem gokartoztam gyerekként, nem is propagálták különösebben ezt a szüleim, de aztán felnőttként, Csabi ívelésén felbuzdulva, gondoltam jó lenne legalább az iskolát elvégeznem. Aztán megkaptam ezt szülinapi ajándékként, utána az élményautózás keretein belül gyakorolhattam, megismerkedtem az Astrával és nagyon megszerettem. 2004-ben már elindultam az Astra kupában, de hegyi futamokon nem mentem.


A versenyautókkal folytatjuk a következő oldalon... Lapozz!