-
2015. június 2. 22:09

A Delta kapujában

Rovat archívum

2015. június 6. 16:52

Hazafelé

2015. június 5. 13:17

Nyílt vizen

2015. június 3. 22:17

Csatornákon, tavakon keresztül

2015. június 2. 22:09

A Delta kapujában

2015. június 2. 06:42

Brajla és Galac

Twitter

Szerző: Bálint F Gyula | Fotó: a szerző

Ma megérkeztünk Tulceára. Légvonalban 70 kilométerre vagyunk a tengertől, nekünk viszont egy kicsivel többet kell még megtegyünk ennél, hogy eljussunk úticélunkig.

Reggel egy arra járó halászbárkáról kiszóltak, hogymenjünk ki az autóval az ártérről, mert emelkedik a Duna szintje, és később már nem fogunk tudni. Megköszöntem és megnyugtattam őket, hogy tizenegykor már itt sem vagyunk.



Valóban egy nagyon alacsony részen, a töltésen belül sátoroztunk. A killátás megint pazar volt, reggel a közeli tócsa tele volt madarakkal, valamivel később egy juhnyáj is átvonult a közelben.





Útra keltünk. Ezen a napon szigorúan a jobb parton kellett haladnunk, ugyanis a Görönd utáni jobb kanyar után a bal part már Ukrajna. Göröndnél még levághattuk volna a bal kanyart, de nem szerettük volna provokálni a határőrséget, akik reggel óta ott cirkálta a környéken. Göröndnél is van egy stégjük, figyeltek is távcsővel, amikor eleveztünk előttük. A hajójukkal valamivel lejjebb találkoztunk, elindult felénk, és rövid sziréna hanggal jelezte, hogy érdeklődik irántunk.

A helyzet vicces volt, ugyanis a part mellett két halász elsőre bepánikolt, aztán megkönnyebbülve vették észre, és mondta az egyik a másiknak, hogy a kajak érdekli a határőrséget.

Odaeveztünk a hajóhoz. Hátul álltak rajta, odakiáltottam románul, hogy hol a motor, hova állhatunk. Intették, hogy hátul meg tudunk kapaszkodni. Ehhez képest, amikor megkapaszkodtunk a hajóban, egy rózsaszín pólós férfi leszólt: "Romanian border police". "Románok vagyunk" - mondtam. "Oh, shit, nem láttuk a zászlót" - jött a válasz. "A kollégák szóltak, hogy egy magyar zászló alatt hajózó kajakot látnak". Kicsit még beszélgettünk az úticélunkról, aztán mehettünk tovább.

Görönd után, a kanyarban egy sziget található. Éppen akkora, hogy eltakarja Moldova Köztársasák kevesebb, mint egy kilométeres Duna partját, és a Prut torkolatát. Utána már Ukrajna következett, ami szintén érdekes első benyomásokkal szolgált. Az első, amit észrevettünk, az egy vonat volt, aminek a mozdonya olyan füstöt okádott, hogy megkérdeztem Gáspárt, hogy az ukránok még használnak gőzmozdonyokat. A korntraszt kedvéért fél kilométerrel lejjebb megpillantottunk egy hatalmas, a térképen utólag lemérve mintegy 0,7 - 0,8 négyzetkilométert lefedő nalepem-farmot.

Reni volt az első ukrán település, ami előtt elhaladtunk, a település alatt egy jókora tanker állt, töltötték, vagy ürítették, nem tudjuk. Valamivel lejjebb a parton egy újabb járőr motorcsónakba futottunk. Ők már elkérték az iratainkat, felírták az adatokat. És a galaciakkal ellentétben felhívták a figyelmünket, hogy a part mellett haladjunk, ha nem akarunk megimerkedni az ukrán kollégáikkal. Aztán ők is elköszöntek.



Innen Isaccea-ig, amely az egyetlen, a parton lévő település ezen az oldalon, semmi nem történt. Látni sem nagyon lehet semmit, mindkét partot sűrű bokrok-fák takarják. Azért néha elmentünk egy halászbárka mellett.

Nem sokkal a Duna két ágra válása előtt láttuk a parton a meggondolatlan építkezés újabb példányát. A Duna Hotel tulajdonosa biztosan a pazar kilátás miatt akarta minél közelebb építeni szállodáját. Ez a közel túl közel volt, a terasz már beleomlott a Dunába és lassan ez a sors vár a teljes épületre.



Az elágazás előtt újabb határőrök álltak meg mellettünk motorcsónakkal. Kérdezték, hogy Sulinára megyünk-e, meg hogy már igazoltattak-e minket korábban, majd megmutatták, hogy hol kezdődik a Szent-György-ág, és továbbmentek. Nem sokkal később befordultunk a sarkon.



Éppen megláttuk Tulcea épületeit, amikor a kanyarban feltűnt egy tengeri hajó. Kihúzódtunk a parthoz, megcsodáltuk a monstrumot, majd utána megküzdöttünk az eddig látott legnagyobb hullámokkal, amelyek nem akartak abbahagyni még a hajó elhaladása után sem. Felerősödött a szembe-szél, és felkorbácsolta a Dunát. Lényegében ezen az izgága vízen tettük meg a teljes Tulcea-i szakaszt.



A városnál a Duna egy szűk 180 fokos fordulatot vesz, de a hullámok miatt jobbnak láttuk nem levágni, így a jobb parton maradva elhaladtunk a kikötött hajók mellett, ismerősként üdvözölve a legutóbb Fetesti-nél látott Dnyeper Princessint. A parton nyüzsögtek az emberek, a kishajókról pedig páran mindenképpen szállást akartak ajánlani nekünk. De nincs rá, megvan a kis sátrunk, a fűtött zuhanyfülke, és ma már a zuhanyból is meleg víz folyt.


Útvonal adatok az Endomondon:
38. nap: http://app.endomondo.com/workouts/534564686/188839

 

Következő versenyek, események

Autósport a TV-ben

-