Favorite Tweets by @AUTOKART

Szerző: Bálint F Gyula | Fotó: a szerző

Péntek délelőtt landolt a Ferihegyen az a repülő, amelyen a Makaóból hazatérő Zengő Dension Team utazott.

A Túraautó Világbajnokságon, első magyarként, futamgyőzelmet szerző versenyzőt és csapatát egy zászlókkal, pezsgővel felszerelkezett, lelkes szurkoló, versenyző és újságíró csapat várta.. Amikor a fotocellás ajtóban megjelent Michelisz, kezében a serleggel, a tömeg tapssal és "Szép volt Norbi, szép volt fiúk!" skandálással köszöntötték.

Amíg a versenyző köszöntötte az őt üdvözlőket, és fogadta a gratulációkat, Zengő Zoltánt kértem meg, hogy mondjon pár szót arról a győzelemről, amelyet az autosport.com a magyar autósport legnagyobb sikereként jellemez, Szisz Ferenc 1906-os győzelme óta.

"Bár nem néztem még át a történelemkönyveket, az biztos, hogy Baumgartner Zsolt-ot is ide sorolnám, aki első magyar Formula 1-es versenyzőként ért el sikereket, egyrészt, mert bejutott a Formula 1-be, másrészt, mert világbajnoki pontot szerzett." - mondta a Zengő Dension Team csapatvezetője - "Én azt gondolom, hogy a túraautózásban ez a győzelem már egy szint, ahova fel lehet érni. Azt, hogy a világbajnokság legnehezebb pályáján sikerül majd futamot nyernünk, én sem gondoltam volna. Nagyon-nagyon boldogok vagyunk. Már a szabadedzéseken láttuk, hogy nagyon gyorsak vagyunk, számíthatunk jó eredményre. Ezen a pályán azonban ez még kevés, hiszen egy apró figyelmetlenség elég ahhoz, hogy összetörd az autót. Ehhez képest Norbi karcmentesen hozta be az autót az élen.
Amikor a második körben beküldték a Safety Cart és leállították a futamot, a rajtrácson már Norbi állt az első helyen. Beszélgettem ott vele, próbáltam volna oldani a feszültséget, de nem volt mit oldani. Egy baráti beszélgetés lett belőle. Azt mondtam akkor neki, hogy tulajdonképpen megtetted azt, amit kellett, engem már az sem zavar, ha péppé töröd az autót, mert nagyon boldog vagyok attól, hogy vezetted ezt a világbajnoki futamot. Rám nézett és megkérdezte, hogy ezt most komolyan gondolom? Mondtam, hogy komolyan, de persze annak is örülnék, ha megnyerné a futamot. Így is lett.
Aznap este volt a Chevrolet világbajnoki bulija. A világbajnok csapat fizette a számlát, de minket ünnepeltek. Yvan Muller, Robert Huff, Tiago Monteiro, olyan versenyzők gratuláltak nekünk, aki személye eddig egy nimbusz volt számunkra. Odajöttek és elmondták, hogy ez a túraautózás világában legalább akkora presztízsű siker, mint a Formula 1-ben megnyerni a Monaco-i nagydíjat.
Itt mindenki szeretne nyerni, de olyan nevek sem tudtak, mint Tarquini, se Muller. Nem nyert eddig a SEAT sem, Norbi szállította nekik az értékes trófeát.
Még most sem fogtam fel igazán ezt a dolgot. Úgy gondolom, hogy ez egy nagyon-nagyon szép álomnak a beteljesülése volt. Mindenki tudj, hogy ez az évünk egyáltalán nem volt egyszerű. Nagyon sokat dolgoztunk ezért a sikerért, de sokszor megakasztott minket egy-egy zökkenő. Egy-egy hiba. Nagy volt bennünk a feszültség, amely végre kijöhetett belőlünk akkor, amikor Norbit elsőként intették le.
Remélem, hogy következő évben tudjuk ezt folytatni. Mindenkit meggyőztünk arról, hogy érdemes velünk számolni, be tudjuk váltani az álmainkat és remélem, hogy Michelisz Norbertből egy-két éven belül világbajnok lesz"

Miután kiszabadult a szurkolók gyűrűjéből, Norbit is megkérdezhettem arról, hogy milyen volt a verseny.

"Egész nap nagyon jól éreztem magam. Felkeltem reggel és tudtam, hogy ez az én napom lesz." - mondta az ujdonsült VB futamgyőztes a makaói verseny napjáról - "Sokkal jobban szoktam izgulni, de már az állórajt előtt is annyira magabiztosnak éreztem magamat, tudtam, hogy most meglesz a dobogó. Sikerült is átvennem a vezetést, majd a piros zászló miatt meg kellett állni a rajtrácson. Kiszáltam az autóból és beszélgettem Zolival. Akkor mondta, hogy neki ez pozícióm kárpótlása az idei év negatív élményeire és nagyon-nagyon boldog. Én viszont tudtam, az időmérő eredményeiből is ítélve, hogy ha nem történik valami, akkor végig fogom tudni vezetni a futamot és így is alakult."